Adótörvény 2009: mire kell és érdemes figyelnünk?

Adótörvény 2009: luxusadó, szja, különadó, járulék, eho, illeték (ingatlanmagazin.com)

A Pénzügyminisztérium tervei

Adótörvény 2009: luxusadó, szja, különadó, járulék, eho, illeték

Luxusadó

A PM tervezete pontosította a luxusadóval kapcsolatos jelenlegi szabályokat. Azaz luxusadót csak akkor kell 2009-től fizetni, ha jogerős használatba vételi, illetve jogerős fennmaradási engedéllyel rendelkezik az adózó.

Személyi jövedelemadó, különadó

A Deloitte adópartnere kiemelte: „A tervezet szerint a 18%-os adókulcs sávhatára 1,7 millió forintról 2 millió forintra nőne. Az adójóváírásra irányadó rendelkezések nem módosulnak, az összevont adóalapot terhelő adókötelezettséget csökkentő adókedvezmények fennmaradnak, megszűnnének viszont az összegszerű egyedi korlátozások. Új elem, hogy a jövőben a háztartással kapcsolatos szolgáltatásokkal, így például a lakásfelújítással vagy a háztartási nagygépek karbantartásával, javításával összefüggésben is érvényesíthető lesz az adókedvezmény.”

A különadózó jövedelmek esetében lényegi változás, hogy a 35%-os osztalékadó megszűnne, hiszen a tervezet 10 vagy 25 százalékos adómértéket ír elő.

A PM megszüntetné továbbá a cégautó-adó és az adómentes béren kívüli juttatásokra vonatkozó 400 ezer forintos korlátozást is. A cégautó-adót a jövőben a gépjárműadóról szóló törvény szabályozná. A tervezet tehát a magáncélú használat miatt korábban személyi jövedelemadóként fizetett cégautó-adó helyett egy vagyoni típusú adót vezetne be. További változás, hogy a reprezentáció adómentes értékhatára az adóévre elszámolt éves összes bevétel 0,5%-a és legfeljebb 10 millió forint lenne a jövőben az adószakértő szerint.

Járulék, Eho

Veszprémi István elmondta: „a minimálbér kétszeresét meg nem haladó járulékalap után jövő év április 1-jétől 26,5%-ra csökken a foglalkoztató és a biztosított egyéni vállalkozó által fizetendő társadalombiztosítási járulék mértéke. A minimálbér kétszerese fölötti jövedelemrész után változatlanul 29%-ot kell majd fizetni. A munkaadói járulék mértéke a minimálbér kétszeresét meg nem haladó járulékalap után 1,5%, a minimálbér kétszerese fölötti jövedelemrész után pedig változatlanul 3% lenne a tervezet értelmében.” Jövő év január 1-jétől a rehabilitációs hozzájárulás mértéke a jelenlegi háromszorosára, vagyis évi 532 800 forint/fő összegre emelkedne a Pénzügyminisztérium tervei szerint.

A tervezet alapján a jelenlegi közteher-alapok is változnak. Ez azt jelenti, hogy a munkaadói járulék, és a szakképzési hozzájárulás alapja a munkaadói tb-járulék alapja, a munkavállalói járulék alapja pedig az egyéni egészségbiztosítási járulék alapja lesz.

Külföldi magánszemélyek

A PM tervezete a jelenlegi szabályokat pontosító, kiegészítő rendelkezéseket is tartalmaz a Magyarországon munkát végző külföldi magánszemélyek foglalkoztatásával, biztosításával kapcsolatban. Ilyen például, hogy megváltozhat az adózás rendjéről szóló törvényben foglalt „állandó lakóhely” fogalma, a társadalombiztosítási járulékhoz kapcsolódó törvény pedig meghatározná, beemelné a magyar és külföldi jog hatálya alá tartozó munkaviszony fogalmát.

Illetéktörvény

A Pénzügyminisztérium egyik fő célja a tervezett változtatásokkal az, hogy az adózók minden esetben szabályosan bejelentsék az esetleges vagyonszerzésüket, függetlenül attól, hogy a vagyonszerzés mentesül-e az illetékfizetés alól. A felek ezt a bejelentést gyakran elmulasztják, a mostani változás viszont lehetővé tenné az adóhatóság számára, hogy a bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén bírságot vessen ki. Másfelől viszont a várhatóan növekvő számú bejelentett adatok újabb vagyongyarapodási vizsgálatok megindításához is vezethetnek.

Veszprémi István figyelmeztetett, hogy a tervezet szabályozná a feltűnő értékaránytalanság mellett kötött szerződésekre vonatkozó illetékfizetést is. A forgalmi érték 50%-a alatti áron történő -„visszterhes” vagyonátruházáskor a jövőben az ajándékozási illeték-mértékkel megállapított illetéket kell majd fizetni, a forgalmi értékének 50%-a és a vételár közötti különbözet után.

A tervezet értelmében egyszerűsödnének az ingatlan- és gépjárműforgalmazók, illetve lízingcégek kedvezményeire, mentességére vonatkozó eljárások. Pontosítanák továbbá a továbbforgalmazással kapcsolatos előírásokat az ingatlanforgalmazási célú illetékkedvezmény esetén, de a tervezet korrigálná a kedvezményezett eszköz-átruházáshoz kapcsolódó illetékkedvezmény feltételrendszerét is – emelte ki a Deloitte szakértője.